Garda-tó félmaraton



Fáziskésés avagy Garda-tó félmaraton

Későn érő típus vagyok☺ nekem időre van szükségem,hogy a dolgok leülepedjenek bennem. Így van ez a versenyek után is.

Mivel néhány hét múlva leszek 50 éves és utálom a születésnapi bulikat(a férjem ezt tudja is) kaptam tőle egy félmaratont ajándékba😉. Mások ékszert,cipőt,parfümöt kapnak, én félmaratont egy csodálatos vidéken a Garda-tó partján.

Kicsit tartottam a hosszú buszozástól és anyukám elindítása is jó hatással volt rám:"Jaj kislányom csak nehogy úgy járjatok,ahogy a gyerekek jártak Veronánál" köszi mami a megnyugtató szavakat😂

Pénteken hajnalban felszálltam a buszra,ahol összesen két ismerős arc volt. Beültem szép csendben, úgysem ismer senki. A 12-13 órás út és a közös hobbi ennek ellenére gyorsan csapatot kovácsolt a busz utasaiból.

A Polar Team Hungary szervezésében indultunk el, hogy valóra váljon mindenkinek a saját álma.

Megérkezésünk után szerveztek a Polaros lányok egy kis átmozgatást és elfutottunk a cél helyszínére. Kozák Évi szokása szerint pörgött mint a forgószél:)! Még nem éreztem a mindent elsöprő vágyat amit a versenyek előtt szoktam😏 de sebaj még csak péntek volt.

Szombaton már kezdett izgatni az egyéni csúcs gondolata, de Maráz Zsuzsival és Lajkó Mónikával megbeszéltük, hogy örömködünk egy jót és bulinak vesszük a futást. Az akkor úgy két óra körüli időnek tűnt Zsuzsi még éppen a pihenő végén, Móni egy edzésként futott, nekem még mindig sajgott a hátsóm a 100 kilométeres világbajnokság előtt begyűjtött sérüléstől, úgyhogy ez a nagyon kényelmes célidő ideálisnak tűnt. A férjemnek lelkesen meséltem,hogy a hármasfogatunk 2 órás félmaratont fog futni🙂 , erre Ő ennyit mondott:" ti tudjátok, de ha két órát futsz, majd “rádkiabálják”, na megmondtuk, ennyi volt a “vénasszonyban:)” (ugyanis volt egy olyan verseny, az év elején, ahol a táv kétharmadánál jártam és beszélgettek az urak az eredményjelző mellett. Nem futók voltak. Az egyik kérdezte a másiktól: Te, ki ez a csaj, egész jól megy? Erre ő azt mondta, ááááá nem kell vele foglalkozni, nem tudom ki ez, nem ismerem, de 1968-as, majd kipukkan nemsokára a vénasszony:):):)…megjegyzem, ez ebben az évben azért végigkisért, néha adott egy kis plusz motivációt…) Na innen jött az agyalás🙂 . Már a buszon jót beszélgettem egy tündéri házaspárral és jó helyen szóltam el magam,hogy mire készülök. Azt hittem senki nem hallotta meg, mit akarok véghez vinni...de tévedtem,mert Andris nemcsak meghallotta,de meg is értette. Nagylelkűen felajánlotta,hogy segít megvalósítani és lesz a "nyulam".

Vasárnap némi izgalommal álltam a rajtvonalhoz. Sohasem bíztam még másra a "futásom". De a lelkemben nyugalom volt,mert ahogy Andrisra néztem tudtam,hogy bízhatok benne. Hihetetlen odafigyeléssel, tudással, saját versenyét beáldozva vitt végig a 21,2km-es távon. Úgy, hogy életemben először minden percére emlékszem a versenynek! Nemcsak a kitűzött idő volt a szemem előtt, hanem élveztem a csodaszép tájat,láttam a többi futót, hallottam a tömeg zaját és élmény volt mind az 1 óra 38 perc futás egy különleges ember társaságában! Örökké hálás leszek Vizi Andrásnak a közös futásért és feleségének Csillának, hogy közel 2 órára "kölcsönadta" a férjét🙂 . Meglett az egyéni csúcsom, amivel korosztályos 4. lettem.

Köszönöm a férjemnek az ötletes ajándékot😉. Az edzőmnek, Bartha Attilának hogy szabadon futhattam🙂. Andrásnak pedig a remekül kivitelezett, együtt lefutott félmaratont.

Nagyon tartalmas és sok kilométerrel tarkított verseny szezont zártam ezzel a futással, úgy érzem itt az ideje egy hosszabb pihenésnek..de azért a futócipőket nem akasztom szögre😉


Edzőm: Bartha Attila

#hrse #polarszponzoralt

  • Grey Facebook Icon
Copyright © 2018 - Makainé Szabó Csilla  - All Rights Reserved.
Makai International Network